Állattartás szabályai

SZOKOLYA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2/2005. (III.23) RENDELETE A HELYI ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL
(Egységes szerkezetben a 7/2012.(IV. 17.) Ök. rendelet módosításaival)


Szokolya Községi Önkormányzat az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében
eljárva, az állategészségügyrıl szóló 1995. évi XCI. Törvény (a továbbiakban: Áeü.) és végrehajtási
rendeletei, az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. Törvény (továbbiakban:
Ávt.) és végrehajtási rendeletei, figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. §
(1) A rendelet Szokolya Község Önkormányzat közigazgatási területén kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatály kiterjed:
a) Minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságra, aki, illetıleg amely az állat tulajdonosa, továbbá aki az állatot vagy az állatállományt
gondozza, felügyeli. (továbbiakban állattartó)
b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik
c) közterületen megvalósuló állattartásra
d) kóborállatokra
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel mőködı
állatfelvásárló telepre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztı és állattartó telepre,
állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a
fegyveres testületek állattartására, kedvtelésbıl tartott állatokat forgalmazó kereskedésre, valamint
az anyanevelı és pároztató méhésztelepre
Értelmezı rendelkezések
2. §
A rendelet alkalmazása szempontjából:
1. gazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, Baromfi
(kacsa, liba, tyúk, pulyka, galamb, gyöngytyúk), a gazdasági célból tartott prémes állat (nutria,
nyérc, ezüst és kék róka, nyúl, stb.) a gazdasági haszon céljával tartott futómadár (strucc, emu)
illetve vadak (fácán, fürj stb.)
2. Lakásban tartható állat: az eb, a macska, a kedvtelésbıl tartott díszmadarak, díszhalak, kistestő
rágcsálók (tengerimalac, aranyhörcsög stb.)
3. Veszélyes állat: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól
szóló 8/1999. (VIII..13) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében
felsorolt fajok egyedei, valamint a veszélyes állattá nyilvánított állat.
2
4. Védett és fokozottan védett állat: a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és
hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I.23) Korm.rend. 1. § - ában
meghatározott állat.
5. Vágóállat: a hús-, bır-, szırme-és egyéb termékek elıállítás céljából tenyésztett és tartott állat.
6. Kóborállat: a háziasított állatok gazdátlan egyedei.
7. Állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó
közérzete az ember figyelmétıl, gondoskodásától függ.
8. Kis létszámú állattartásnak illetıleg kisüzemi állattartásnak minısül az, amely az
Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28) FM rendelet 1. melléklete 1.
függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el, értve ez alatta méhészeti
tevékenységet is.
9. Nem minısül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, 1 sertés,
melyet legfeljebb 2 napig a lakáshoz vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak:
10. Vakvezetı eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és
Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el.
11. İrzı-védı eb: az amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott ırzı-védı szolgálat
során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetıje igazolja.
12. Jelzı eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvos
igazolja
13. Veszélyes és veszélyesnek minısített eb: az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17.
törvényerejő rendelet (Tvr.) 5. §-ának (2) bekezdésben megjelölt veszélyes eb (pit bull terrier és
keverékei), valamint a Tvr. 5 §-ának (4) bekezdése alapján veszélyesnek minısített eb:
14. Elsétáltatás: közterületen –ha a rendelet eltérıen nem rendelkezik- minden ebfajtának
pórázon és a 30 cm marmagasságot meghaladó ebek szájkosárral történı vezetése:
15. Elfuttatás: az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése:
16. Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára
olyan életkörülményeket biztosítson, mely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemzı
fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási
takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom,
gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)
II. FEJEZET
Az állattartás közös szabályai
3. §
(1) Szokolya Község Önkormányzat belterületén és a Helyi Építési Szabályzat szerint beépítésre
szánt területen állat az 1. mellékletben meghatározott állattartási védıtávolságok, valamint
3
állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok
betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bőz stb.) nélkül tartható.
(2) Szokolya község külterületén haszonállat az építési engedéllyel létesített épületben korlátozás
nélkül – üzemszerően is – tartható, de figyelembe kell venni a köz- és állategészségügyi, a
környezetvédelmi elıírásokat, valamint a Helyi Építési Szabályzatban foglaltakat.
(3) Az állattartó köteles az állattartás során az (1)-(2) bekezdésben felsorolt jogszabályok
rendelkezéseit folyamatosan betartani.
(4) A 2. § (8) pontjában meghatározottaktól eltérı nagyobb létszámú állatot a polgármesternek a
közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján adott egyedi
engedéllyel lehet tartani.
4. §
(1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani
szükségleteinek megfelelı életfeltételekrıl gondoskodni,
(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni a korára, nemére és élettani
állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentı, egymást nyugtalanító állatok elkülönített
tartását.
(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényinek megfelelı rendszeres, de legalább napi
egyszeri ellenırzésérıl.
(4) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség
szerint takarítani, fertıtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni
és az állattartás során a 3. § (1) bekezdésben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit betartani.
(5) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelı tartásáról, takarmányozásáról és
gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi
rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételérıl
gondoskodni.
5. §
(1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelı és biztonságos elhelyezésérıl, szakszerő
gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell
a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetıségét.
(3) A szabadban tartott állatot – különleges igényeit is figyelembe véve - védeni kell az idıjárás
káros hatásaitól és természetes ellenségeitıl. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat
számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelı mozgásteret biztosítani.
(4) A kedvtelésbıl tartott állat ürülékét az állattartó a közterületrıl köteles eltávolítani.
(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során elınyben kell részesíteni az állatkímélı
technológiákat.
4
6. §
(1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhetı fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így
különösen az állatot nem szabad:
a) kínozni,
b) emberre vagy állatra uszítani, illetıleg állatviadalra idomítani,
c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve egészségügyi megfontolásból való kényszerő táplálás
esetét,
d) kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e) a teljesítıképességét felismerhetıen meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
(2) az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett
technológia szerint végzett tépésre, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia
szerinti liba- kacsatömésre.
7. §
(1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy
másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal).
Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá állatviadal fogadás szervezése, az állatviadalon való
közremőködés, részvétel, fogadáskötés.
(2) Tilos állatviadal céljára
a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani valamint más személynek átadni, vagy
forgalmazni.
b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön
jogszabály alapján történı kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.
8. §
Az ember környezetében tartott állat, valamint veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni
nem szabad. Az állat előzése, elhagyása vagy kitétele tilos.
9. §
(1) Üdülıterületen és üdülı jellegő külterületen telkenként – a lakásban tartható állatokon kívül –
a védıtávolság, valamint a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályok betartása mellett
legfeljebb 10 baromfi tartható.
(2) Ifjúsági, gyermek, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetıleg
egészségügyi intézmény 15 méteres körzetében – a lakásban tartható állatokon kívül – az
állattartás tilos.
(3) Az önkormányzat belterületén veszélye és veszélyesnek minısített eb, vadállat, illetve veszélye
állat még ideiglenes jelleggel sem tartható.
Kóborállatokra vonatkozó szabályok
10. §
5
(1) A kóborállatok elfogásáról és a gyepmesteri telepre történı szállításáról a gyepmester
(városüzemeltetési Szervezet) gondoskodik.
(2) A gyepmester a rendelkezésére álló eszközökkel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését.
Az elfogott és a telepre szállított kóborállatot – a tartás költségének megtérítését követıen – az
igazolt tulajdonos 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott kóborállattal a gyepmester
szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, értékesítheti, életét kiolthatja).
Értékesítés esetén az új eb tartó köteles az ebet veszettség ellen haladéktalanul beoltatni az
értékesítést felügyelı hatósági állatorvossal.. A kóborállat életének kioltására a Ávt. 11-12 §-ai
megfelelıen irányadóak.
(3) A ki nem váltott és fajtiszta ebek további sorsáról történı rendelkezés elıtt a gyepmester
köteles a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert, az adott fajtát tenyésztı
szervezetet értesíteni.
(4) A külterületen talált gazdátlan, kóbor ebeket, macskákat vadászati engedéllyel rendelkezı
személyek kötelesek a külön jogszabály szerint lelıni és ártalmatlanná tételükrıl intézkedni.
Állatbetegségek megelızése és leküzdése
11. §
(1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni.
(2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételérıl – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – annak
tulajdonosa, illetıleg, ha a tulajdonos ismeretlen az önkormányzat köteles gondoskodni.
(3) Az Áeü. tv. 1. számú mellékletében megnevezett állatbetegségek megelızése, felderítése és
felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, melynek
végrehajtása iránt a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenırzı
Állomás (továbbiakban: állomás) intézkedik.
12. §
(1) Az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi
elıírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni.
(2) Az állati hulladék begyőjtését, ırzését és ártalmatlanná tételét a gyepmester végzi a
Gyepmesteri telepen (Cím: Vác)
13. §
(1) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az
állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a
tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni.
(2) Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel díja a központi
költségvetést terheli.
14. §
6
Minden állattartó köteles az állat fertızı betegségben vagy annak gyanújában történı elhullását a
körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani.
15. §
(1) A gyepmesteri teleprıl állati hullát, hulladékot kiszállítani tilos. Ez alól kivétel az Állati fehérje
Takarmányokat Ellátó Vállalat külön megállapodás alapján.
(2) Közterületrıl származó, továbbá hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és
hulladékainak elszállítását a gyepmester (Városüzemeltetési Szervezet) végzi el.
III. Fejezet
Az állattartás különös szabályai
Ebtartás
16. §
(1) Szokolya Község Önkormányzat közigazgatási területén az egylakásos és a többlakásos kertes
családi házak, üdülık és hétvégi házak udvarán háztartásonként és üdülınként az eb korától és
fajtájától függetlenül legfeljebb két eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható.
(2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarain lakásonként egy eb – és egyszeri
szaporulata három hónapos korig – tartható
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknál nagyobb létszámú eb indokolt esetben a
polgármester külön engedélyével az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a
fıállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.
17. §
(1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani – szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy
azok ne tudjanak elkóborolni, közterületekre felügyelet nélkül kijutni.
(2) A telep, Ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelı figyelmeztetı táblát kell
szembetőnı módon elhelyezni.
(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról,
hogy az eb a tartás helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.
(4) Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján tartani tilos, közös használatú udvaron pedig
csak a szomszédok írásbeli beleegyezésével lehet.
18. §
(1) Közterületen, lakóház folyosóján és lépcsıházban az ebet fajtára való megkülönböztetés
nélkül pórázzal, a 30 cm marmagasságú ebet pedig szájkosárral is el kell látni. Ebet – a 30 cm-nél
kisebb marmagasságú eb kivételével – csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat.
(2) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös
használatú területét, helységeit (gyalogjárda, sétány, park, lépcsıház stb.) ne szennyezze. Az e
területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek
7
érdekében közterületen történı tartózkodás során az eb tartója köteles az e célra rendszeresített
alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani és ellenırzés esetén az arra jogosult
személynek bemutatni. Ez a takarítási és bemutatási kötelezettség az ebfuttató helyekre ne
vonatkozik.
(3) Az ebek közterületen történı szabad mozgásának biztosítására a 2. Mellékletben felsorolt
ebfuttatási területek szolgálnak. E területek határait táblával, szembetőnı módon kell jelölni. Az
ebet futtató köteles gondoskodni arról, hogy az állat a kijelölt területet ne hagyhassa el.
19. §
(1) Tilos ebet – vakvezetı eb és jelzı eb kivételével – beengedni vagy bevinni
a) a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe,
b) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére és kegyeleti helyre,
c) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, diákszállásra,
d) az olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre és tóba, ahol tábla tiltja az ebek beengedését és
bevitelét.
(2) A (1) bekezdésben meghatározott létesítményekbe, illetve területekre ırzı-védı eb bevihetı,
ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.
(3) Élelmiszer szállítására szolgáló jármővön ebet szállítani tilos.
20. §
(1) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és
az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselıjének átadni.
(2) Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles:
a) minden három hónaposnál idısebb ebet – a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálat
céljából tartott állatok kivételével – veszettség ellen beoltani az alábbiak szerint:
1. a három hónapos kort elérteket 30 napon belül
2. az elsı oltást követı 6 hónapon belül
3. ezt követıen évente
b) az eboltási könyvet megırizni, azt az oltás elvégzését ellenırzı hatósági állatorvos vagy
rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdon-átruházás esetén az új tulajdonosnak
átadni.:
c) az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végzı állatorvostól pótlását kérni.
Macskatartás
21. §
(1) Kertes családi házban és üdülıben, hétvégi házban, valamint azok udvarán háztartásonként és
üdülınként – fajtára való tekintet nélkül – három macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig
tartható.
(2) Többlakásos társasházban és udvarán lakásonként két macska és egyszeri szaporulata 3
hónapos korukig tartható.
(3) A köz- és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa,
illetıleg kezelıje köteles gondoskodni.
8
(4) A macskatartásra egyebekben a 16. § (3), a 18.§ (2), illetve a 19. § (1) bekezdésének
rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni.
Haszonállattartás
22. §
(1) Szokolya község lakóövezeteiben az 1. sz. melléklet elıírásait figyelembe véve ló, juh, szamár,
öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, kecske összesen legfeljebb 4 db. – és egyszeri szaporulata 6
hónapos koráig – baromfi, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, hermelin, nyérc és egyéb máshová nem
sorolt prémes állat összesen legfeljebb 50 db. tartható ingatlanonként.
(2) Galamb az egyéb állatok számától függetlenül maximum 150 db tartható abban az esetben, ha
számukra megfelelı galambdúc vagy ketrec biztosított.
(3) Méh az egyéb állatok számától függetlenül 5 család tartható, amennyiben a 1 sz. mellékletben
szereplı védıtávolságok biztosítottak.
Veszélyes és veszélyesnek minısített eb tartása
23. §
A veszélyes és veszélyesnek minısített eb tartására a veszélyes és veszélyesnek tartott eb tartására
és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II.26) Korm rendelet elıírásait kell
alkalmazni, figyelemmel jelen rendelet 9. § ill. a 16 – 20 §-ra, a helyi képviselı testület döntése
alapján.
24. §*
(1) A polgármester elızetes figyelmeztetést követıen, ha az nem vezetett eredményre, a
jogszabálysértı állattartást megtiltja.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések*
25. §*
(1) Ez a rendelet 2005. június 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévı ügyekben is
alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a Szokolya Községi
Önkormányzatának az állattartásról szóló 7/2000.(XII.15.) Ör. sz. rendelete.
Szokolya, 2005. március 23.
Bágyoni-Szabó György sk. dr Kurtsik Ilona sk.
polgármester jegyzı
9
1. számú melléklet
Állattartási védıtávolságok
Falusias építési övezetek:
A lakótelek közterületi határvonala felé esı 15 m-es mélységő területén állattartó épület, haszonállatkifutó,
trágyatároló –kivéve terepszint alatti, fedett kialakítású– nem helyezhetı el.
A szomszédos lakóházaktól, élıvíztıl haszonállatot minimum 15 méterre, ebet szabad udvarok
találkozása esetén minimum 10 méterre szabad tartani. Méhcsaládokat 2000 m2 feletti ingatlanon
szabad tartani, ahol a kaptárok és a legközelebbi lakás közötti távolság nagyobb 50 méternél. A
400 m2-nél kisebb lakótelken haszonállat tartása tilos.
FL-1. övezet
FL-2. övezet
FL-3. övezet
FL-4. övezet
FL-5. övezet. Haszonállattartás tilos
FL-6. övezet
FL-7. övezet
Üdülı építési övezetek
Haszonállattartás tilos, kivéve 10 db baromfi.
ÜÜ övezet
HÜ övezet
Különleges építési övezetek:
Semmilyen állat sem tartható és ebkifutónak sem használható.
K-Sp (sportpálya)
K-T (temetık)
K-P (zöldterületek)
2. számú melléklet
*Ebfuttatási terület
Ebfuttató terület: a 1059/1 hrsz-ú önkormányzati ingatlan. A területet jól látható módon ki kell
jelölni.
* Módosította a 7/2012.(IV. 17.) Ök. rendelet. Hatályos 2012. május 1-tıl.