Fúrt és ásott kutak fennmaradási engedélyezése

2016. nyarán hatályba lépett egy új rendelkezés, miszerint engedélyeztetni kell azon ásott és fúrt kutak fennmaradását, amelyeket létesítésükkor nem engedélyeztek. Időközben módosultak ugyan a vonatkozó jogszabályok, azonban továbbra is fennáll a kutak fennmaradási engedélyezési kötelezettsége. A szabályozás értelmében az építtető (tulajdonos) mentesül a vízdazdálkodási bírság fizetése alól abban az esetben, ha a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített kutakra legkésőbb 2018. december 31-ig fennmaradási engedélyt kér.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján:

24.§. (1) A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges

a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszűntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

• a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt-, vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3 / év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet, vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
• épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemély részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
• nem gazdasági célú vízigény.

b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszűntetéséhez.

Amennyiben az előző feltételek közüll bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hamen a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017 (XII.29.) BM rendelet (a továbbikaban: BM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007 (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készíthet, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a BM rendelet által előírt adatokat.

A vízjogi fennmaradási engedély kérelemhez az alábbi mellékletek benyújtása szükséges:

• Tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más az építtető / kérelmező személye
• Az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlantulajdonos
• A közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket érint
• A BM rendelet 2. számú melléklet II. pontjában részletezett tartalmú dokumentáció

A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet. Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt.

A fennmaradási engedély kérelméhez szükséges nyomtatványt itt tudják eltölteni: